|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 6 találat | lapozás: 1-6 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Ambrus László 2001. október 29.Okt. 28-án Uzonban a Tatrangi Sándor Általános Iskola alapítóinak állítottak örök emléket: az alma mater névadója, Tatrangi Sándor(1797-1875) és Benke Julianna (1794-1875) bronz domborművét ünnepélyes keretek között helyezték el az iskola falán. Ambrus Ágnes tanár, magyar nyelv és irodalom szakos tanfelügyelő és Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke leleplezték Miholcsa József marosvásárhelyi képzőművész két alkotását, az uzoni iskolaalapító. Ambrus László tanár az iskolaalapítók életpályáját és munkásságát foglalta össze. Albert Álmos Sepsiszentgyörgy polgármestere, Háromszék területi RMDSZ elnöke a nemrég lezajlott magyar könyvüldözésről szólva kiemelte: ,,Ezek az emléktáblák figyelmeztessenek arra, hogy soha senki ne merészeljen a magyar iskola és magyar nyelv ellen ügyködni." /(ajtai): Uzon. Örök tisztelet az iskolaalapítóknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./2006. május 11.Május 10-én megnyílt Székelyudvarhelyen Szeley-Szabó László emlékkiállítása. A Természeti értékek védelmében címet viselő, természetfotókból álló kiállítással emlékeztek a tavaly elhunyt természetvédő, fotóművészre, aki munkásságának nagy részét a madarak védelmének, megfigyelésének, leírásának és fotózásának szentelte. Ambrus László, az Agora Munkacsoport ügyvezetője rámutatott, hogy az erdőirtás nyomán számos fajnak szűnt meg a fészkelési lehetősége. Elmondta, hogy a természetet csak úgy védhetjük meg, ha ismerjük, a megismerésben pedig Szeley-Szabó László fotói segítséget nyújtanak. Szeley-Szabó évente mintegy 200 napot töltött terepen, a természetben. A Hargitán és Dobrudzsában végzett megfigyeléseit több mint 80, rangos szaklapokban megjelent tudományos írásban összegezte, társszerzője volt két szakkönyvnek, elsőként figyelt meg és írt le több madárfajt. Hat rövidfilmet is készített, amelyeknek a természetvédelem a központi témájuk. Szerkesztette az Erdélyi Nimródot, és vezette az Aves Alapítványt, amely az egyik legharcosabb romániai természetvédelmi fórummá nőtte ki magát, és melynek jelentős érdeme van abban, hogy a Kárpát-kanyari barnamedvét még nem irtották ki. Kéziratban maradt kész munkája, egy romániai madárnévjegyzék, amelyet idén megjelentetnek. /Kiss Edit: Ünnep és emlékezés természetfotókkal. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 11./2007. január 30.Székelyudvarhelyen a Kalapos kávézóban bemutatták be Szeley-Szabó László és Baczó Zoltán Románia madarainak névjegyzéke című szakkönyvét. A könyvet az Aves Alapítvány adta ki. A megjelentek néhai Szeley-Szabó László madárfotóiból összeállított diavetítést láthattak. Baczó Zoltán elmondta, a könyv elsősorban a szakemberek (biológusok, ornitológusok, ökológusok) munkáját hivatott segíteni. A szakkönyv a Romániában bizonyítottan előforduló 391 madárfajt ismerteti, ezek státusát tudományos, román, angol és magyar megnevezésekkel. /Ambrus László: Könyvkuriózum természetbarátoknak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./2013. szeptember 16.Adorjáni: ez a templom számomra a legszebb, mert a miénk!Feltárult az evangélikus templom gyönyörűen felújított belseje Közel három órán át tartó ünnepi rendezvényen avatták fel péntek délután a felújított kolozsvári evangélikus-lutheránus templomot. A hozzávetőlegesen kétszáz résztvevő az evangélikus püspökség udvarán várakozott, miközben Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök a 24., kapunyitó zsoltárt olvasta fel, majd a püspök hármas koppantására feltárult a templom gyönyörűen felújított belseje. A rendezvényen először hálaadó istentiszteletet, majd ünnepi közgyűlést tartottak, amelyen egyházi és világi méltóságok – Csutak Ibolya, Fehér Attila, Kelemen Hunor, Prőhle Gergely, Horváth Anna, Máté András Levente, Vákár István, Guttmann Szabolcs és Adrian Petruş – szólaltak fel. Aki a múltba fektet, az a jövőbe ruház be, hangsúlyozta Kelemen Hunor. Közreműködött: Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze (szavalat), Mihaela Maxim (szoprán), Ambrus László (trombita) és Horváth Zoltán (orgona). NAGY-HINTÓS DIANA Szabadság (Kolozsvár) 2015. június 7.Elballagtak a PKE végzőseiSzombaton elballagtak a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) alap- és mesteri képzéseinek végzős hallgatói. A ballagást megelőzően szakonkénti búcsúztatókra került sor, a másodéves hallgatók és a tanárok köszöntek el a végzősöktől az egyetem székházában. Innen a közgazdaságtudományi, a bölcsészeti és a művészeti karok hallgatói, oktatói, a hozzátartozók, barátok és érdeklődők közösen vonultak át tizenegy órakor a nagyvárad-újvárosi református templomba, ahol az ünnepi istentiszteletre és a tanévzárásra került sor. Tőkés László EP-képviselő, volt püspök a 127. számú zsoltár alapján hirdetett igét, kiemelve, hogy az idei évi tanévzárást három körülmény határozza meg: a trianoni békeszerződés aláírásának 95. évfordulója, a Partiumi Keresztény Egyetem, valamint jogelődje, a Sulyok István Reformtus Főiskola fennállásának tizenöt, illetve huszonöt éves évfordulója, valamint a PKE új főépületének építése. Ez utóbbi kapcsán elmondta, az új főépület elkészülte után az Arany János kollégium csak kollégiumi funkciókat fog ellátni. Az igehirdető felhívta a figyelmet arra, hogy „Isten nélkül hiába minden fáradozás, még a legjobb szándék is kárba vész, ha munkánkon nincs Isten áldása”, majd arról beszélt, hogy a jelenlegi globális válságot tetézi a kommunizmus után ránk maradt válság. De nemcsak a nagyvilágban, hanem közvetlen környezetünkben is gondok sokasága tapasztalható. Demográfiai válságról beszélt az igehirdető, kiemelve azt, hogy Nagyvárad magyarsága 75 ezerről 45 ezerre csappant, Erdély magyarsága 500 ezerrel lett kevesebb az elmúlt huszonöt évben. Magyarországon egymillió házaspárnak nincs gyereke – idézte a statisztikai adatot Tőkés László, aki szerint a magyarság belülről csonkul, egyfajta belső Trianon, önsorsrontás állapotában él a nemzet. „Ezrével adják el magyarjaink házaikat, de nem azért szabadultunk fel, hogy megszabaduljunk javainktól, házainktól. Azért szabadított fel az Isten, hogy építkezzünk” – fogalmazott Tőkés László hozzátéve, hogy úgy tekint a most végző fiatalokra, mint akikre lehet számítani ebben az építkezésben és a további küzdelmekben. „Testvérek vagyunk a Krisztus áldása által, tehát tekintsünk egymásra testvérként” – hirdette Tőkés László beszédében. Egyetemi reform Az igehirdetés után Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte a megjelenteket, majd János Szabolcs az egyetem rektora tartotta meg tanévzáró beszédét. Az intézményvezető többek között elmondta: „huszonöt év után megérett az idő egyetemünk átalakítására, céljainak, működési elveinek újragondolására annak érdekében, hogy kiküszöböljük mindazt, ami nem jól működik, és még jobbá tegyük azt, ami jó. Folyamatosan törekszünk arra, hogy bővítsük az intézmény szakkínálatát és erősítsük oktatói gárdáját. A mögöttünk álló tanévben hirdettünk először felvételit Diakónia hivatalos néven a Teológia szociális munka alapképzési szakra, idén ballagnak először a Tanítóképző, illetve a Bank és pénzügyek szak hallgatói. Ezzel párhuzamosan saját oktatóinkat léptettük elő, illetve minősített oktatókat, docenseket és professzorokat vontunk be oktatási-kutatási tevékenységünkbe. Az akkreditációs bizottság döntése értelmében idén felvételit hirdethetünk Idegenforgalmi gazdálkodás mesterképző szakra. A következő egyetemi évben az ideinél körülbelül húsz százalékkal nagyobb, mintegy 325 ezer euró támogatásból működtethetjük nemzetközi mobilitási programjainkat” Közösségformálást Köszöntőbeszédet mondott Kató Béla püspök, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke is, kiemelve, hogy „az erdélyi magyar sorsnak lehetősége a tanulás”. Mint mondta a PKE és a Sapientia egyetemek célja az, hogy az erdélyi magyar ifjúság anyanyelvén szerezze meg a tudást. Kiemelten fontosnak tekinti azt, hogy ezekben az intézményekben ne csak oktatás, hanem közösségre nevelés is történjen, mert, mint fogalmazott az anyagilag sokkal kedvezőbb feltételeket kínáló nyugati országok csábításával szemben „nekünk egy eszközünk van, hogy itthon tartsuk fiataljainkat: az hogy közösséget formálunk belőlük. A Sapientia és a PKE együttesen vállalja ezt a feladatot”. Végezetül örömét fejezte ki amiatt, hogy az anyaország megértette ezeket a célkitűzéseket, hiszen a magyar kormány harminc milliárd forinttal támogatja a határon túli magyar felsőoktatást. Az ünnepség az érdemoklevelek átnyújtásával, a végzősök elbúcsúzásával és az utánuk jövők búcsúztatójával, az egyetem kulcsának és a Váradi Biblia hasonmás kiadásának átadásával-vételével, majd pedig a római katolikus, unitárius és református egyház lelkészeinek áldását követő himnuszénekléssel ért véget. A tanévzáró ünnepségen szolgált a PKE kórusa Ambrus László és Piski Norbert harmadéves hallgatók irányításával, orgonán közreműködött dr. Kristófi János. Pap István erdon.ro 2016. május 9.Diákkonferencia a PKE-nTizenkilencedik alkalommal tartották meg pénteken a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Tudományos Diákköri Konferenciáját (PTDK) Nagyváradon, amelyen a bemutatkozó hallgatók egy szakmai bizottság, egymás, valamint a felsőoktatási intézményhez tartozó egyéb személyek és minden érdeklődő előtt ismertethették kutatási területeiket. A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitóval kezdődött, melyen Ráksi Lajos egyetemi lelkész tartott áhítatot, akit Dr. Pálfi József rektor és Dr. Szász Erzsébet, a PTDK főszervezőjének köszöntő beszédei követtek. A versenyen kilenc szakosztályban összesen kilencven hallgató tudományos igényű dolgozata és azok rövid bemutatója mérettetett meg. Az előadások és a szakmai zsűri értékelésének és döntésének megfelelően a zsűrielnökök a következő diákoknak ítélték oda az első három díjat: német nyelv és irodalom szakon első helyezett lett János Erzsébet Piroska és Gergely Tamás, második lett Cseuz Annamária, harmadik helyen végzett Kálmán Andrea; angol nyelv és irodalom szakon szintén ebben a sorrendben végzett Holt Sebastian és Rózsa Tekla-Beáta, őket Kiss Erzsébet Janka, Erdős Alexandra és Gáti Éva-Melinda követték a második helyen, harmadik pedig Bócsi Dorottya, Gui Cristian, Varga Anett és Hosszú Gréta-Bettina lett; magyar nyelv és irodalom szakon első lett Szegedi Csilla, második Egri Dóra, harmadik Csókási Tímea; filozófia és képzőművészet szakon György Katalin és László Attila lettek az elsők, második Kónya Kincső és Trif Tünde-Emőke, harmadik Deák Péter, Egyed Péter és Tokos Arnold Ottó; társadalomtudományok szakon első lett Virág Ádám, Csányi Emese, második Kelemen Anna Gyöngy és Csányi Emese, harmadik Kubas Eleonóra és Zsisku-Gergely Gabriella; zene szakon első lett Ambrus László, második Elek Gergő, harmadik Fábián Attila; neveléstudományok szakon első Nagy Vanda Krisztina, második Bíró Tünde Lilla, harmadik Bagosi Csilla-Mária és László Beáta; Nyelv, kultúra és civilizáció és Teológia szakon első lett Lajos Édua és Bodnár Lajos, valamint harmadik Feiszés Iulia Gabriella (második helyet nem osztottak); közgazdaságtudomány szakon második lett Kovács Aletta Beatrix és Lengyel Erzsébet, harmadik lett Gál Vivien (első helyet nem osztottak). A hosszú, de tartalmas nap után a legjobb helyezéseket elért hazai és határon túli diákok egy szerény jutalmon túl lehetőséget kaptak arra is, hogy továbbjussanak a kolozsvári ETDK-ra, majd a budapesti OTDK-ra, ahol bebizonyíthatják, hogy kutatásaik a szélesebb tudományos körökben is megállják a helyüket. A résztvevők elismeréseképp többen ajándék könyvcsomagokat vehettek át, a díjátadást követően pedig a szervezők mindenkit szeretettel vártak egy állófogadásra. Szamos Mariann Reggeli Újság (Nagyvárad) lapozás: 1-6
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
